Rólunk írták

2005-02-03 Budapest Business Journal

2005-ös cikkek 2005. február 3. - Budapest Business Journal Javuló keringés Életet is menthet az a fejlesztés, amellyel távolra is biztonságosan küldhetok a vizsgálati adatok Egy magyar vállalkozó a betegeket és egészségügyi szakembereket nagy távolságról is összekapcsolni képes Mona-System egészségügyi konzultációs informatikai rendszerétől várja az egészségügyi kockázatok csökkentését, a közpénzek megtakarítását, és a profitot. „A magyar egészségügy átfogó infrastruktúrájának hiányából fakadó lassú reakció miatt az idő előtti, elkerülhető halálozások száma Magyarországon évente körülbelül 25 ezer” – állítja Dr. Zsonda László, az egészségügyi konzultációs informatikai rendszert kifejlesztő Mona Trade Bt. alapítója, tulajdonosa és ügyvezetője. „Ha ezeket az embereket a legközelebbi optimálisan felszerelt kórházba szállítják, vagy a szükséges egészségügyi adataik azonnal hozzáférhetőek, és azonnal felállítható a helyes diagnózis, akkor meg tudták volna menteni az életüket” – tette hozzá. „Eltekintve a szomorú halálesetektől, a későn érkezett segítség olykor – például szívroham, agyvérzés esetén – maradandó károsodással járhat, ami óriási veszteséget okoz a társadalombiztosításnak és a gazdaságnak is” – fedi fel Zsonda. „Szerintem a magyar egészségügyi kiadások 10-15%-a megtakarítható lenne a Mona-System széles körű használatával, mert így elkerülhetőek lennének a felesleges utaztatások, a megismételt vizsgálatok és a betegek leleteinek és vizsgálati eredményeinek továbbítási költségei” – állítja Zsonda. Távolról nézve A Mona-System képes összeköttetést teremteni az egymástól távol lévő beteg és orvosa között úgy, hogy tömörítve továbbítja a szükséges adatokat digitális formátumban egyszerű eszközök segítségével, a hagyományos kommunikációs csatornákon keresztül. „A Mona-System bármely egészségügyi diagnosztikai berendezésből nyert eredményt – például röntgenképeket, kardiodiagramokat, álló- és mozgóképeket – képes biztonságosan továbbítani az interneten keresztül. Ezzel a szakorvosnak és a néha drága és bonyolult berendezésnek nem kell a helyszínen lennie” – mondja Zsonda. Mivel a rendszer kompatibilis szinte minden eszközzel, az üzemeltetőknek nem kell különböző szoftvereket vásárolniuk az egyes gépekhez, hogy a képernyőn megjelenített elektronikus jeleket továbbküldjék. Mindemellett a kórházak is újabb bevételi forrásra tehetnek szert. Kihasználhatják ugyanis különleges, más kórházakban nem elérhető kapacitásaikat, mert ezekért a vizsgálatokért fizet a megrendelő (Magyarországon a társadalombiztosítás). Több vizsgálat, több bevétel – és ez az orvosokra is igaz. A távoli helyeken dolgozó szakorvosok az új rendszer révén elérhetővé válnak, és szakvéleményükért fizetséget kaphatnak. Zsonda szerint létre kellene hozni egy virtuális kórházat is, ahol szakorvosok véleményeznék a távoli betegek beküldött vizsgálati eredményeit. „Így a páciens a lehető legjobb szakorvossal kerülne kapcsolatba, aki azonnal dönthetne az esetről. Emellett a magasabb bérszínvonalú országokban működő kórházak az alacsonyabb munkaerő-költségű országokba küldhetnék a kiértékelendő adatokat, és ez újabb költségcsökkentést eredményezhetne” – teszi hozzá. „1999-ben megbízást kaptam a rendszer kiépítésére az egészségügyi minisztertől. A szabadalmi oltalom alá helyezett terméket térítési díj nélkül ajánlottam fel használatra a magyar államnak. A kórházaknak csak a havi 50 ezer forintos üzembentartási díjat kell fizetniük. Jelenleg száz magyar kórház csatlakozott a rendszerhez, és már ez az alacsony üzembentartási díj is éppen nyereségessé teszi az üzemeltetést. A rendszer 2003 óta működött teszt üzemmódban Magyarországon. A visszajelzések pozitívak, a termék kész a világpiaci forgalmazásra” – állítja Zsonda. További tervek Zsonda szerint a befolyó üzembentartási díjakból és a termék exportjából származó bevételeknek köszönhetően a vállalkozás idén már nyereséges lesz. „Körülbelül két éven át teszteltünk egy amerikai egészségügyi központban, 30-50 csatlakoztatott perifériával. Már aláírtunk egy próbaszerződést, így a rendszer februártól élesben működik. Amennyiben elégedettek, hamarosan legalább egy tucat másik intézmény csatlakozik” – mondta Zsonda. Az ügyvezető havi egymillió forintnyi nettó haszonra számít a próbaszerződés ideje alatt, de úgy látja, hogy 2005 második felétől ez havi 15-20 millió forintig is emelkedhet. Számos amerikai kórház mellett Nagy-Britannia, Svájc, Belgium, Dánia, Lengyelország, Szlovákia, Srí Lanka, India, Indonézia, Szingapúr és Pakisztán is jelezte, hogy élénken érdeklődik a Mona-System iránt – sorolta Zsonda. Mivel a rendszer olyan elszigetelt helyeken is használható, ahol nem áll rendelkezésre jól felszerelt laboratórium, Zsonda expedíciók, olajfúrótornyok, hajótársaságok és magánjachtok érdeklődésére is számít. „Több tízezer kereskedelmi és magánhajó szeli a vizeket a partoktól több ezer kilométerre, így létfontosságú számukra, hogy vészhelyzetben szakvéleményt vagy útmutatást kapjanak a megfelelő orvosoktól.” A rendszert térítésmentesen használhatták a 2004 december végi szökőár után Indonéziában tevékenykedő mentőcsapatok. Segítségére volt a helyszínen kevés felszereléssel dolgozó mentőorvosoknak, valamint az elhunytak gyors azonosításához is hozzájárult. Zsonda ugyanakkor nemcsak nagy távolságokban gondolkodik. Szeretné, ha rendszere Magyarország egész területén kiépülne. „Megyénként körülbelül 4-5 millió forintba kerülne a kiépítés, ami szerintem egy évnél kevesebb idő alatt megtérül. Ha sem az állam, sem magáncégek nem társulnak be, akkor kiépítem egyedül, de ez kissé lassítaná az ütemet. De még több felhasználó is bevonható a rendszerbe, ha a háziorvosok és magánemberek is csatlakoznak a rendszerhez. „Az alapellátási – háziorvosi – rendelőknek 60%-a már most kompatibilis a Mona-Systemmel. Semmilyen különleges berendezés nem szükséges a csatlakozáshoz” – állítja Zsonda. A rendszer legnagyobb előnye, hogy olcsó üzemeltetni, és kompatibilis a piacon kapható bármilyen digitális eszközzel – beleértve a lázmérőket és a vérnyomásmérőket is –, és bármilyen platformon működik. Ez azt jelenti, hogy az adatok továbbításával a rendszeren keresztül a háziorvos gyorsan és egyszerűen – pusztán havidíj ellenében – juthat szakvéleményhez. Az emberek különféle digitális eszközök, vagy egy bizonyos – Magyarországon is kapható – digitális karóra segítségével elküldhetik frissítésre adataikat háziorvosuknak. A havidíjért cserébe folyamatosan felügyelnék állapotukat. Magyarországon eddig ezer ember regisztrálta magát a rendszerben. Vett egy nagy levegőt A Mona-System fejlesztése hosszú időt vett igénybe. „Patológusként dolgoztam az 1970-es évek második felében, amikor szembesültem azzal, hogy adatbázisra lenne szükségünk a páciensek adatainak tárolásához. Utána belgyógyászként folytattam, ahol ugyancsak ezzel a problémával és az egészségügy nem kielégítő infrastruktúrájával szembesültem” – közölte Zsonda. Az alapötlet a kórházak működési költségéinek csökkentése mellett az volt, hogy a szaktudás minél szélesebb kör számára elérhetővé váljon. Amerikai kórházi munkájának befejezése után Zsonda 1993-ban tért haza Magyarországra, hogy megvalósítsa egykori álmát, az egészségügyi konzultációs informatikai rendszert. Megalapította a Mona Trade Bt.-t, és három főállású informatikust szerződtetett. A rendszer három részből áll; először a laboratóriumi konzultációs rendszert kellett kifejleszteni, utána a kardiológiai konzultációs rendszert, majd a képalkotó rendszert. Zsonda 1999-ben mutatta be találmányát az akkori egészségügyi miniszternek, és összesen 8,8 millió forint támogatást kapott. Ugyanakkor szerinte a szoftver, valamint bizonyos hardverelemek és perifériák kifejlesztése eddig körülbelül 45 millió forintot emésztett fel. A termék számos díjat nyert nemzetközi kiállításokon, többek között Brüsszelben és Genfben is. Zsonda nem folyamodott bankhitelért, mindent saját forrásaiból, főként amerikai keresetéből fedezett. A cég 2004-ben 15-16 millió forintos árbevételt ért el, ám eddig a teljes bevételt visszaforgatták a fejlesztésbe. Mindamellett a vállalkozás mára kitermelte a fejlesztésre fordított összeget.