Rólunk írták

2000-es cikkek 2000. április 2000-04-01 Kórlap

Laboratóriumi programrendszer2000-es cikkek 2000. április - K

órlap Célszerű magyar találmányok A TELEMETRIKUS KÓRHÁZI KONZULTÁCIÓS RENDSZER A telekommunikációs és informatikai eszközök robbanásszerű elterjedése és felhasználása a világon, és szerencsére Magyarországon is érezteti hatását. A gyors és megfelelő információáramlás előnye - bármennyire magától értetődő is - hazánkban még nem vált teljes mértékben elfogadottá a köztudatban. Pedig a távolságokat pillanatok alatt áthidaló elektromos impulzusok segítségével akár emberéleteket lehet megmenteni.

A telemetriára épülő kórházi konzultációs rendszer, melynek ötlete, kidolgozása és gyakorlati alkalmazása a nyíregyházi pathológus-belgyógyász szakorvos, Dr. Zsonda László érdeme, a távközlés gyorsaságában rejlő lehetőségeket használja ki. Elsősorban a nemzetközi felmérések szerint is kiemelkedő halálokok között szereplő szív- és érrendszeri betegségek, trombózisok, mérgezések valamint a balesetek áldozatainak gyors és szakszerű helyszíni orvosi ellátásával megelőzhető életmentés területén. Beszélgetőpartnerem Dr. Zsonda László, a telemetrikus kórházi konzultációs rendszer ötletgazdája.

- Mi vezette a főorvos urat, amikor hozzákezdett elképzelésének megvalósításához?
- Olyan új, egészségüggyel kapcsolatos megoldásokat akartam kidolgozni, amelyek segítségével például a kórházból lehet szakmai tanácsokkal ellátni a helyszínen tevékenykedő kollégákat. Ennek az elképzelésnek eddig nem volt hagyománya Magyarországon. A fejlettebb országokban viszont már történtek hasonló jellegű próbálkozások, technikai megoldások. Mégis, nem kis büszkeséggel mondhatom, az egyik legsikeresebb elképzelést és fejlesztést sikerült ezen a téren Magyarországon a hétköznapi gyakorlatban is kipróbálva megvalósítanunk. Az egészségügyi kormányzat is foglalkozik a sürgősségi betegellátás kérdésével, ez a terület egyébként a kormány egészségpolitikai koncepciójának kiemelt része.

- Mi a fejlesztés lényege?

- A fejlesztést megelőzte egy 20-30 évre visszatekintő statisztikai, epidemiológiai feldolgozás. A betegségek bekövetkezését, számszerű alakulásukat, az elhalálozások okait, mértékét tanulmányoztuk. Arra a szomorú megállapításra jutottunk, hogy Magyarországon a szív- és érrendszeri megbetegedések, mérgezések, trombózisok, az agyi érbetegségek miatt bekövetkezett halálozások száma világviszonylatban is rendkívül magas. Ezek a megdöbbentő statisztikai adatok vezéreltek bennünket arra, hogy a betegellátás javításához olyan információs rendszert dolgozzunk ki, amely a területi betegellátást segítené.

- Csak betegellátásról van szó, vagy esetleg a megelőzés kérdése is felmerült?

- A konzultációs rendszer három ponton segíti a betegellátást. Az első, és a legfontosabb a sürgősségi betegellátás területe. Ugyanez az infrastruktúra, vagy más néven az informatikai rendszer koncepciója segíti a szakszerű háziorvosi gondozást. Harmadik lépésként pedig a preventív (megelőző) szemléletű betegellátás kialakítását teszi lehetővé. Az epidemiológiai és más jellegű felmérésekből is kiderült, hogy Magyarországon körülbelül húszezer ember hal meg évente olyan betegségek következtében, amelyek megfelelő egészségügyi ellátás esetén elkerülhetőek lennének. Ez rendkívül magas szám. A mi informatikai rendszerünkkel el szeretnénk érni, hogy ezt az ijesztően nagy számú halálesetet rövid idő alatt csökkenteni lehessen.

- Ezek szerint a halálozás megelőzése sok esetben az információáramlás gyorsaságán múlna?

- Igen, a halálozás megelőzése legnagyobb részben az információáramlás sebességén múlik. Rendszerünk segítségével az ország bármelyik részén tartózkodó állampolgárról képesek vagyunk szakmai véleményt nyújtani. Át tudjuk küldeni a beteg EKG jeleit -mondjuk - egy háziorvosi rendelőből, egy lakásból, (akár egy arató-cséplő gép mellől is) a megfelelő konzultációs helyre. A rendszer olyan adatátvivő, EKG-FAX készülék, amely képes a helyszínen készített EKG-felvételt átküldeni bármelyik kórházi, országos konzultációs központba. Ez az EKG-FAX magyar fejlesztésű találmány, egészségügyi adatátvivő informatikai rendszer. Én az alapelképzelést dolgoztam ki, amit műszaki és számítástechnikai mérnökök valósítottak meg. Elemekkel működő, videokazetta nagyságú, hordozható készülék volt az alapötlet, amit nem csak vezetékes, de rádiótelefonhoz is lehet kapcsolni. A készülék elkészíti a hagyományos értelemben vett EKG-felvételeket, amit ott helyben kinyomtathatunk, a számítógép képernyőjén megjeleníthetünk, vagy telefonon elküldhetünk a fogadó állomásra. Ráadásul a betegellátással kapcsolatos teendőket a helyszínen tartózkodó orvoskolléga és a konzultációs szakember azon melegében megbeszélheti egymással, ami azt is jelenti, hogy a beteg kórházi szintű, kórházszerű ellátást kaphat a helyszínen. A konzultációs rendszer által nyújtott szakvéleménnyel indíthatók a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel ellátott mentők, roham-, vagy esetkocsik. A mentők is felszerelhetőek ezzel a rendszerrel. Országosan mintegy 37 mentőállomás rendelkezik ezzel a felszereléssel. Tehát a betegszállítás alatt is folyamatosan lehet küldeni az EKG- felvételeket, illetve telefonon tartani a kapcsolatot a kórházzal. Ennek a rendszernek másik nagy előnye az esélyegyenlőség megteremtése. Egy kis, nehezen megközelíthető faluban is felhasználható és alkalmazható. A cél mindenképpen az, hogy a beteg minél kisebb szövődménnyel, lehetőleg jó állapotban, jól gyógyíthatóan érkezzen a kórházba.

- Mióta működik ez a rendszer?

- Magyarországon két éve működik. Először Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kezdtük el a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos konzultációkat. Két év után már elmondhatjuk, hogy az ország valamennyi megyéjében található ilyen irányú kezdeményezés. Békés megyében minden mentőállomást bekapcsoltak a rendszerbe, s valamennyi mentőállomás rendelkezik a telemetrikus EKG-FAX eszközzel. Nyíregyháza környékén körülbelül 130-150 háziorvosi rendelőbe kötötték be ezt a konzultációs végpontot. Nagy örömünkre a kormány egészségügyi programjába is bekerült az általunk kidolgozott konzultációs telemetrikus EKG-FAX rendszer. Az Egészségügyi Minisztérium támogatásával mintegy száz kórházban található kiépített konzultációs végpont. Jelenleg pályázatok révén részint az alapellátási rendelők, másrészt központi körzetek, valamint több kórház kapott ehhez 1999-ben pénzügyi támogatást. Úgy vélem, nemcsak az egészségügy, de a társadalom is most jutott el odáig, hogy megértse: a tudást a helyszínre kell vinni. A mindennapi gyakorlatban a helyszíni ellátást kell stabilizálni, 24 órás igénybevételi jelleggel. A betegeket ki kell emelni a veszélyeztetettségi szakaszból, akkor, amikor még fennállnak a rizikófaktorok. Mind a betegnek, mind a társadalomnak az a jó, ha az ápolt egészségesen kerül haza, és nem rokkantan.

- Mennyibe kerül a teljes rendszer kiépítése?

- A konzultációs rendszer alkalmazása költségkímélő megoldás. A költségek szempontjából például nem mindegy, ha valaki - mondjuk - 50 kilométerre lakik a legközelebbi kórháztól, és a kardiológiai vizsgálatra mentő viszi be, illetve mentő szállítja vissza. A háziorvos a szükséges EKG-vizsgálatot a helyszínen elvégezheti, s a konzultációt követően lehet arról dönteni, hogy a beteget beszállítsák-e kórházi kezelésre, vagy sem. Ez lényeges költségkímélő része a rendszernek. Ma már minden háziorvosi rendelőben található számítógép és telefon, az alapinfrastruktúra mindenütt megtalálható. A körülbelül hétezer alapellátási rendelőből négyezerben PC-csatlakozással ellátott EKG-készülék van. Ehhez már csak egy szoftver és egy modem kell. A rádiótelefonos, mentőkben alkalmazott telemetrikus rendszer teljes költsége négyszázezer forint. Az országban található 160 mentőállomás közül 50-60 mentőállomáson sem mentőorvos, sem mentőtiszt nem található. Ezeknek a mentőállomásoknak érdemes beszerezni a telemetrikus rendszert, ami megközelítőleg 20-25 millió forintba kerül. Ugyanakkor nem mindegy, hogy a betegen kell-e végezni egy több millió forintba kerülő szívműtétet, vagy megelőzhető az azonnali szakszerű beavatkozás következményeként megelőzhető-e a műtét. Anyagi értelemben véve, nagyon gyorsan megtérülő beruházásról van szó, az emberi életek megmentéséről nem is beszélve.

- Csak Magyarországon ismert ez a rendszer?

- Nem. 1999-ben több külföldi rendezvényen kaptunk lehetőséget a rendszer bemutatására. A brüsszeli világkonferencián közel ezer szabadalom közül aranyérmet és a zsűri egyik különdíját is megkaptuk. Genfből és Nürnbergből ezüstéremmel távoztunk. A külföldi érdeklődés igen nagy. Csak példaként említeném a szingapúri találkozót, ahol a légitársaságok képviselőit tájékoztattuk a koncepció részleteiről.

- Milyen távlati tervekről beszélhet a főorvos úr? - A magam részéről nagyon szeretném a rendszer teljes magyarországi kiépülését. Az Egészségügyi Minisztérium kiemelten kezeli a sürgősségi ellátás terén a konzultációt. Az országos központokra már történt javaslat. Az alapellátást, a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel kapcsolatos konzultációkat az Országos Mentőkórházban végzik el a regionális kórházakkal együtt, a trombózis diagnosztikát országos lefedéssel a szombathelyi intézet látja majd el. A rendszer egyébként "szerencsés" helyzetben az országos megvalósítást illetően. A szükséges engedélyek birtoklásán túl az Egészségügyi Minisztérium, de a Tiszti Főorvosi Hálózat is támogatja, a Társadalombiztosítás, az Egészségügyi Pénztár pedig kész a konzultáció költségeinek finanszírozására. A rendszer teljes sikeréhez feltétlenül szükséges a társadalmi összefogás, és az alapellátásban dolgozó kollégák mellett a polgármesteri hivatalok támogatása is szükséges, hiszen sok helyen éppen az önkormányzat a helyi egészségügy tulajdonosa. Közös erővel kell megteremtenünk annak lehetőségét, hogy a mentőszolgálatok, a hétezer alapellátási rendelő minél hamarabb kapcsolódhasson a regionális kórházakhoz, vagy az országos intézetekhez.